Túlélési reakciók bevezetés

Nem félsz, hogy elesel, meghalsz? Nem, mert egy motoron 5 perc alatt sokkal többet élsz át mint sok ember egy élet alatt!

Biztos láttad már ezt az idézetet social média csoportokban, egy-egy motoros szezon kezdetén.

Félni jó dolog!

Hogy miért is mondjuk ezt…? Mert a félelem hatására a szimpatikus idegrendszer bekapcsol, amely a “harcolj vagy menekülj” cselekvésre ösztönzi az embert. A köztudatban a félelem negatív fogalomként jelenik meg, de alább láthatod, hogy nem minden esetben negatív hatást vált ki belőled. A továbbiakban felsorolt testi jellemzők mind a segítségedre szolgálnak egy-egy veszélyhelyzet alkalmával.

A félelem leggyakoribb jellemzői a következők Charles Darwin (Az érzelmek kifejezéséről embernél és állatoknál.) szerint:

  • Gyors szívverés (A megemelkedett pulzus több vért pumpál az izmokba.)
  • Emelkedett vérnyomás (Az izmok több oxigént tudnak felhasználni a megrövidült gázcsere periódus miatt.)
  • Megfeszült izmok (A test készen áll az azonnali reakciókra.)
  • Kiélezett vagy átirányított érzékek (Látás hallás megnövekedett érzékenysége miatt, több inger jut el az agyba.)
  • A pupilla kitágulása (Több fényt, több információt engedjen be.)
  • Fokozott izzadás (A beső szervekből az izmokba áramló vértöbblet fokozott hőhatással jár ezért elindul az azonnali verejtékezés. A meleg izmok nagyobb gyorsabb erőkifejtésre képesek.)

Ezen állítások szerint mindekinek mindent ki kéne védenie, túl kéne élnie! Ez persze nem így van… a 90-es évektől napjainkig közel 30.000 ember halt meg hazánk útjain különféle balesetekben. Évenkénti átlagban 100 motoros társunk húzza a gázt tovább az égi szerpentineken. Még nagyobb számban vannak azok akik könnyű, vagy súlyos sérüléseket szereznek.

Ebben a cikksorozatban megpróbáltuk összeszedni azokat a reakciókat melyek legtöbbször a balesetekhez vezetnek. A három részes sorozat tükrözi azokat az általunk tapasztalt hibákat melyek szinte minden embernél előfordulnak. Szerepelnek benne saját élmények, a tréningeken látottak, és a rendőrségi helyszínelők által elmondott, rekonstruált balesetek okainak feltárásai.

A baleseteket egy és több résztvevős kategóriába bontjuk aszerint, hogy a motoroson kívül más is részt vett e a balesetben. Ha leszaladsz az út szélén a kanyarban mert “nem adta ki” az az egy résztvevős kategória. Viszont ha egy szembe jövő jármű miatt, vagy mondjuk gázolajjal felöntött kanyar végett aszfaltozod össze a ruhádat az már a több résztvevős baleset kategória, akkor is ha konkrétan nem mész neki senkinek. Szintén ugyan ez van ha egy szabályosan parkoló, vagy lámpánál álló autónak mész neki. Persze a jogi osztályozás ennél többrétű, de most nem az a lényeg… 

Ha valakinek van egy 160 lóreős motorja nem azt jelenti, hogy felnőtt ahhoz a teljesítményhez! A lóerőt tisztelni kell!!!

(Pintér József Főtörzszászlós, Veszprémi rendőrkapitányság)

Amikor a motoros egyedül hibázik akkor az esetek nagy részében vezetéstechnikai hiba okozza a bajt, amit legtöbbször egy pánikreakció vált ki. A műszaki hiba nagyon ritka. Olyan balesettel, ami azért következik be mert motorosunk nem csak saját képességeit, hanem a fizika határait feszegetve közlekedett a forgalomban sokat nem lehet kezdeni.

Ha valaki tudja is, hogy mit kell csinálni egy adott vészhelyzeti szituációban a legtöbbször akkor is elköveti az ellenkezőjét amikor a túlélési ösztön belép a képbe. Agyunk tudatalatti része vezérli ezeket a cselekedeteket, nekünk itt már nem nagyon van lehetőségünk beavatkozni. Példának azt hoznám, hogy minden MotoGP pilóta tudja, hogy “nem csukjuk be” a gázt ha megcsúszik a motor hátulja kigyorsításon mert highside lesz belőle, és mégis néha megteszik. Miért? Mert azon a szinten ők is átlépik a saját határaikat. Ilyenkor a félelem kiváltja ezeket a túlélési reakciókat. Persze ők egész életükben ezt a “félelemhatárt” tolják egyre kijjebb, hogy gyorsabbak legyenek a versenypályán. Ezért is képesek olyan dolgokra a motor nyergében amire egy átlagos motoros soha nem lesz, hisz az ő túlélési ösztöne sokkal hamarabb bekapcsol, mert nincs olyan “edzésben” mint a versenyzőké.

Kísérlet: Kérj meg valaki, hogy öntsön egy pohár vizet az arcodba, miközben bukósisakban vagy úszószemüvegben vagy. Végig tudod nézni pislogás nélkül? Nem….. reflexből becsukod a szemed.

Ösztöneink mélyen a génjeinkben vannak, nem tanuljuk őket. Például, ha bármi hirtelen közelít az arcunkhoz becsukjuk a szemünket, hogy védjük. Ez ösztönös cselekvés, nem gondolunk rá.

Akármennyire is valaki motorra született, ösztönei nem. A motorkerékpár 136 éve létezik, viszont az ösztöneink évezredek óta velünk alakultak. Túlélési reakciók száma szerencsére véges, leginkább a következőkben nyilvánulnak meg:

  1. Gáz elzárása
  2. Kormány szoros tartása
  3. Beszűkült, kétségbeesetten kereső látótér
  4. Valaminek a fixációja, bámulása berögzülve
  5. Kormányzás a berögzült nézés irányába
  6. Kormányzás hiánya, hatástalan kormányzás, korai kormányzás
  7. Fékezési hibák, túl sok, túl kevés.

Persze ezek akkor lépnek be amikor nem kéne és a motor helyes kezelésével ellentétes hatást váltanak ki.

Nézzünk is pár egyszerű közlekedési példát, és hogy milyen reakciók lehetnek rá. (A számok a példák mögött a fent felsorolt hibákat mutatják, melyeket legtöbbször elkövetnek az emberek ilyen szituációkban.)

Hirtelen kilép eléd valaki egy kocsi mögül:

  • Rámarkolsz a fékre reflexből : 7
  • Bámulod a gyalogost:  4, 5
  • Befeszülsz a csattanástól tartva : 2

Elmérted a kanyart, úgy érzed túl gyorsan mész:

  • Kanyar közepén elveszed a gázt: 1
  • Bámulod szalagkorlátot, szegélyt: 3, 4, 5
  • Elkezdsz minél hamarabb fordulni, hogy szűkebb legyen az ív: 7, 6
  • Későn veszed észre, hogy túl gyorsan mész és kanyarban fékezel: 1, 7

A közlekedési szituációk ennél persze bonyolultabbak a való életben, de remélem jól szemléltettük a problémát.

Túlélési vagy pánikreakció belépési szintjét ki tudjuk tolni, de mindenkinél eljön az a határ amikor ezek aktiválódnak. A másik lehetőség, hogy a kiváltó okokat célozzuk meg. A kiváltó okok többfélék lehetnek és nem feltétlen mindenkiből ugyanazt reakciót váltják ki, viszont ezek nagyrészt általánosak.

A következő részben a gáz elzárása, a kormányszorítás és a beszűkült tekintet témakörével foglalkozunk.

R.R.

(Képek Internet)

Ha elírást találtál, kérünk jelezd felénk. Csak annyit kell tenned, hogy kijelölöd a szövegrészletet és lenyomod a Ctrl+Enter billentyűket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük