Nem félsz, hogy elesel, meghalsz? Nem, mert egy motoron 5 perc alatt sokkal többet élsz át mint sok ember egy élet alatt!
Biztos láttad már ezt az idézetet social média csoportokban, egy-egy motoros szezon kezdetén.
Félni jó dolog!
Hogy miért is mondjuk ezt…? Mert a félelem hatására a szimpatikus idegrendszer bekapcsol, amely a “harcolj vagy menekülj” cselekvésre ösztönzi az embert. A köztudatban a félelem negatív fogalomként jelenik meg, de alább láthatod, hogy nem minden esetben negatív hatást vált ki belőled. A továbbiakban felsorolt testi jellemzők mind a segítségedre szolgálnak egy-egy veszélyhelyzet alkalmával.
A félelem leggyakoribb jellemzői a következők Charles Darwin (Az érzelmek kifejezéséről embernél és állatoknál.) szerint:
- Gyors szívverés (A megemelkedett pulzus több vért pumpál az izmokba.)
- Emelkedett vérnyomás (Az izmok több oxigént tudnak felhasználni a megrövidült gázcsere periódus miatt.)
- Megfeszült izmok (A test készen áll az azonnali reakciókra.)
- Kiélezett vagy átirányított érzékek (Látás hallás megnövekedett érzékenysége miatt, több inger jut el az agyba.)
- A pupilla kitágulása (Több fényt, több információt engedjen be.)
- Fokozott izzadás (A beső szervekből az izmokba áramló vértöbblet fokozott hőhatással jár ezért elindul az azonnali verejtékezés. A meleg izmok nagyobb gyorsabb erőkifejtésre képesek.)
Vérnyomás és pulzus Izmok készenlétben Látás kiélesedése Hallás kiélesedése
Ezen állítások szerint mindekinek mindent ki kéne védenie, túl kéne élnie! Ez persze nem így van… a 90-es évektől napjainkig közel 30.000 ember halt meg hazánk útjain különféle balesetekben. Évenkénti átlagban 100 motoros társunk húzza a gázt tovább az égi szerpentineken. Még nagyobb számban vannak azok akik könnyű, vagy súlyos sérüléseket szereznek.
Ebben a cikksorozatban megpróbáltuk összeszedni azokat a reakciókat melyek legtöbbször a balesetekhez vezetnek. A három részes sorozat tükrözi azokat az általunk tapasztalt hibákat melyek szinte minden embernél előfordulnak. Szerepelnek benne saját élmények, a tréningeken látottak, és a rendőrségi helyszínelők által elmondott, rekonstruált balesetek okainak feltárásai.
A baleseteket egy és több résztvevős kategóriába bontjuk aszerint, hogy a motoroson kívül más is részt vett e a balesetben. Ha leszaladsz az út szélén a kanyarban mert “nem adta ki” az az egy résztvevős kategória. Viszont ha egy szembe jövő jármű miatt, vagy mondjuk gázolajjal felöntött kanyar végett aszfaltozod össze a ruhádat az már a több résztvevős baleset kategória, akkor is ha konkrétan nem mész neki senkinek. Szintén ugyan ez van ha egy szabályosan parkoló, vagy lámpánál álló autónak mész neki. Persze a jogi osztályozás ennél többrétű, de most nem az a lényeg…
Ha valakinek van egy 160 lóreős motorja nem azt jelenti, hogy felnőtt ahhoz a teljesítményhez! A lóerőt tisztelni kell!!!
(Pintér József Főtörzszászlós, Veszprémi rendőrkapitányság)
Amikor a motoros egyedül hibázik akkor az esetek nagy részében vezetéstechnikai hiba okozza a bajt, amit legtöbbször egy pánikreakció vált ki. A műszaki hiba nagyon ritka. Olyan balesettel, ami azért következik be mert motorosunk nem csak saját képességeit, hanem a fizika határait feszegetve közlekedett a forgalomban sokat nem lehet kezdeni.
Ha valaki tudja is, hogy mit kell csinálni egy adott vészhelyzeti szituációban a legtöbbször akkor is elköveti az ellenkezőjét amikor a túlélési ösztön belép a képbe. Agyunk tudatalatti része vezérli ezeket a cselekedeteket, nekünk itt már nem nagyon van lehetőségünk beavatkozni. Példának azt hoznám, hogy minden MotoGP pilóta tudja, hogy “nem csukjuk be” a gázt ha megcsúszik a motor hátulja kigyorsításon mert highside lesz belőle, és mégis néha megteszik. Miért? Mert azon a szinten ők is átlépik a saját határaikat. Ilyenkor a félelem kiváltja ezeket a túlélési reakciókat. Persze ők egész életükben ezt a “félelemhatárt” tolják egyre kijjebb, hogy gyorsabbak legyenek a versenypályán. Ezért is képesek olyan dolgokra a motor nyergében amire egy átlagos motoros soha nem lesz, hisz az ő túlélési ösztöne sokkal hamarabb bekapcsol, mert nincs olyan “edzésben” mint a versenyzőké.
Kísérlet: Kérj meg valaki, hogy öntsön egy pohár vizet az arcodba, miközben bukósisakban vagy úszószemüvegben vagy. Végig tudod nézni pislogás nélkül? Nem….. reflexből becsukod a szemed.
Ösztöneink mélyen a génjeinkben vannak, nem tanuljuk őket. Például, ha bármi hirtelen közelít az arcunkhoz becsukjuk a szemünket, hogy védjük. Ez ösztönös cselekvés, nem gondolunk rá.
Akármennyire is valaki motorra született, ösztönei nem. A motorkerékpár 136 éve létezik, viszont az ösztöneink évezredek óta velünk alakultak. Túlélési reakciók száma szerencsére véges, leginkább a következőkben nyilvánulnak meg:
- Gáz elzárása
- Kormány szoros tartása
- Beszűkült, kétségbeesetten kereső látótér
- Valaminek a fixációja, bámulása berögzülve
- Kormányzás a berögzült nézés irányába
- Kormányzás hiánya, hatástalan kormányzás, korai kormányzás
- Fékezési hibák, túl sok, túl kevés.
Persze ezek akkor lépnek be amikor nem kéne és a motor helyes kezelésével ellentétes hatást váltanak ki.
Nézzünk is pár egyszerű közlekedési példát, és hogy milyen reakciók lehetnek rá. (A számok a példák mögött a fent felsorolt hibákat mutatják, melyeket legtöbbször elkövetnek az emberek ilyen szituációkban.)
Hirtelen kilép eléd valaki egy kocsi mögül:
- Rámarkolsz a fékre reflexből : 7
- Bámulod a gyalogost: 4, 5
- Befeszülsz a csattanástól tartva : 2
Elmérted a kanyart, úgy érzed túl gyorsan mész:
- Kanyar közepén elveszed a gázt: 1
- Bámulod szalagkorlátot, szegélyt: 3, 4, 5
- Elkezdsz minél hamarabb fordulni, hogy szűkebb legyen az ív: 7, 6
- Későn veszed észre, hogy túl gyorsan mész és kanyarban fékezel: 1, 7
A közlekedési szituációk ennél persze bonyolultabbak a való életben, de remélem jól szemléltettük a problémát.

Túlélési vagy pánikreakció belépési szintjét ki tudjuk tolni, de mindenkinél eljön az a határ amikor ezek aktiválódnak. A másik lehetőség, hogy a kiváltó okokat célozzuk meg. A kiváltó okok többfélék lehetnek és nem feltétlen mindenkiből ugyanazt reakciót váltják ki, viszont ezek nagyrészt általánosak.
A következő részben a gáz elzárása, a kormányszorítás és a beszűkült tekintet témakörével foglalkozunk.
R.R.
(Képek Internet)