Túlélési reakciók, fixáció, kormányzási és fékezési hibák

Előző részt a beszűkült tekintettel fejeztük be. Viszont itt koránt sincs vége a vizuális problémáknak. Nem szabad összekeverni a kettőt, de nagyon sokszor lépnek fel egyszerre egy pánik szituációban.

A cél fixálása

A tekintet egy pontban rögzülése jelenti a veszély forrásrát. Úgy nagyon nehéz elkerülni valamit, ha az “oda megyünk ahova nézünk” elvet vesszük alapul. Persze a motor nem tudja, hogy hova nézünk, úgyhogy simán elfordul balra amikor jobbra nézünk. Mint mindig, itt is a kulcs a tudatosság. Pánik helyzetben, legtöbbször ez kiesik és amerre fordul a tekintet, a fej a felsőtest azzal a tudattalan mozdulattal kormányozzuk a motort a veszély irányába.

A tekintet és a motor mozgása nem mindig mutat egy irányba. (A motor még bőven balra fordul, miközben a tekintet már jobbra irányul a következő kanyarra.)

Ilyen berögzült cél lehet a kanyar érintési pontja is, amit ha nagyon sokáig nézünk akkor oda vezethet, hogy igaz jó helyre megyünk, de túl sok időt köt le a figyelmünkből ezért teret és időt veszítünk el a kanyarban. Így nincs lehetőségünk felkészülni arra ami a kanyar után következik és amikor felnézünk akkor eszmélünk rá, hogy mi is történik, hogy hol is vagyunk és adott esetben beélesítünk pár másik pánik reakciót.

Kék bója a figyelem középpontjában.

Fenti képen a motorosunk a kék bója bűvöletében. Az lett volna a kanyarban az érintési pont, de itt az már rég nincs is szóban. Mivel a tekintet a kék bóján, az ideális ívről lesodródva a kanyar kijárat és a következő kanyar valószínüleg izgalmas lesz. Zárt pályán ez azért nem akkora gond. Van helyed és időd korrigálni a leghosszabb esetben túlfutni a bukótérbe. Ez a kanyar neki ilyen volt az előző körökben is, akkor is elrontotta és most is izgalmakat fog okozni.

Az imént említettek szerint nagyon fontos a tekintetünk kezelése, ami tudatosságot igényel, hogy megtanítsuk a tudatalattinknak, hogy mit is kell csinálni. Figyelmünk véges, nem mindegy mire mennyi időt fordítunk. Amint a képen is látható a helyes tekintet használatát a megfelelő helyekre tett segédeszközökkel segítjük kialakítani tréningeinken.  

Ezt a videó bemutatja a hibák széles tárházát. A fa közeledése kiváltja a pánik reakciók egész sorát. Azért veri telibe mert csak azt nézi, a motor hangján hallatszik, hogy húzza a gázt mert a pánik miatt megfeszült, lemerevedett az egész ember.

A cél irányába kormányzás

Általában párban jár az “oda megyünk, ahova nézünk” jelenséggel. Tipikus eset amikor az autós kikakanyarodik elénk. 30km/h felett ha reflexből a kormányt elfordítjuk a kívánt kerülési irányba akkor a motor az ellenkormányzási jelenség miatt az ellenkező irányba fog fordulni. Tréningeken ritkán, de előfordul, hogy egy állított szituációban az első próbálkozásra rossz irányba kormányoz valaki. Miért? Nem azért, mert nem tudja mit kell csinálni, hisz minden gyakorlat előtt elmondjuk és megmutatjuk a feladatot, hanem ott a “vizsgadrukk” ami már elég stressz faktor, hogy maga a manőver egy pánik reakcióként végződik.
A kerülés ritkán sikerül elsőre, de mindenki úgy megy haza, hogy már 50km/h feletti tempóról is biztosan megcsinálja. Nincs mese! Ahhoz, hogy beégjen gyakorolni kell!!!
Ha nincs senki körülötted kerülj ki egy csatornafedelet, vagy tegyél le egy kesztyűt egy parkolóban és gyakorolj.

Az alábbi képen látható, hogy az autó mögött bőven elférne a motor, mégis az út szélén “találkoztak”. Ha ilyen helyzetbe kerülsz NE NÉZD AZ AUTÓT SOHA! Keresd a kiutat ahol elférsz a motorral.

Temészetesen van olyan szituáció mikor már nincs mit tenni, ám a legtöbb esetben helyes technikával megoldható az elékanyarodásos balesetek nagy része.

A kormányzás hiánya, vagy nem elégséges kormányzás

Visszatérve a kikerüléses manőverhez. A leggyakoribb hiba tréningeken az elégtelen kormányzás, illetve az, hogy fékeztek miközben már fordulni próbáltok. Sok balesetnél szintén a kormányzás hiánya látszik, mivel hely lett volna kerülni, ám a manőver mégsem történt meg. Meg kell legyen a technika és a gyakorlások által elért biztonságérzet, hogy nem megy ki az eleje.

Minél gyorsabban veszed a kanyarokat, annál gyorsabban kell a motort függőlegesből lapra tenni. Sokszor megfigyelhető, hogy ez elmarad, sebesség nő, de a kormányzás sebessége nem. Ezt kompenzálva a hamarabb kezditek a motort behúzni a kanyarba, így túl hamar éritek el az érintési pontot ami a kanyarban való túlszaladáshoz vezet. Sem a fordulási pont, sem az érintési pont a tempó növelésével nem változik!!!

Kormányzás hiánya párban jár egy-két másik túlélési reakcióval. Azt, hogy mekkora erővel, sebességgel lehet egyes kormánymozdulatokat megcsinálni a helyes technika megismerése és sok gyakorlás útján fejleszthetjük.

Tipikus példa látható a rossz helyezkedésre, a célfixációra, a kormányzás hiányára, mindkét motorostól.
Ív szűkítéséhez szükséges az ellenkormányzással tovább dönteni a motort, nem fékezni az első fékkel, mert az felállítja a gépet, érdemes nem élesben kipróbálni először.

Túl-fékezés, alul-fékezés

A rossz fékezési struktúra nagyon sokszor vezet egy-egy balesethez!

Az első kategória: a félünk, hogy megcsúszik az eleje! Ezért nem fékezünk eleget az első fékkel pedig annak van egyedül esélye megállítani a motort hatékonyan. A hátsó féket pánikban széttaposva, a kereket állóra fékezve szép nagyot lehet esni. Illetve ha nem is esel el, a fékút túl hosszú lesz. Az alábbi videóban több pánikreakció is látható. Cél fixálása, alulfékezés(füstölő hátsó), kormányzás hiánya, merev karok és amit ugye nem látunk de nagy eséllyel szintén jelen van az a beszűkült tekintet. Azok a balesetek, amelyekben a motorosnak 15-20 méter féknyoma volt, semmiképp sem a fékhatás jó kihasználtságáról árulkodnak.

A második kategória: a hirtelen berántjuk az első féket, szintén ide sorolható. Az első fékkel nagyot akkor lehet fékezni, ha van rajta súly, de ehhez a futóműnek is oda kell érnie. A túlfékezés esete bekövetkezhet még kanyarban berántott első féktől, amikor is belép a “túl sok lesz” érzés. Ez az egyik leggyakoribb reakció kanyar közben.

Az ABS, kanyar ABS, csak akkor tud segíteni, ha behúzzuk a féket. A jól felépített fékezés és a megfelelő fékerő alkalmazása időben rengeteget tud hozzáadni egy rizikós szituáció kivédéséhez. Elérni azt az állapotot amit egy 2000 után gyártott sport, vagy utcai motorkerékpár féke tud már igen nagy gyakorlatot igényel. A tréningeken sokaknál találkoztunk olyannal, hogy a gyakorló fékezéseknél nem merik eléggé húzni a féket, pedig ABS “megvédené” a blokkoló kerék okozta elcsúszás veszélyétől.

A jó fékezésnél a lassulásból származó erők igen nagyok tudnak lenni, meg kell velük barátkozni. A fékkezelést, a folyamat felépítését meg lehet tanulni, de gyakorolni kell minden fékezésnél, lámpánál megállásnál, hogy berögzüljön. Itt nem a vészfékezésre gondolunk, hanem arra, hogy szépen felépüljön a féknyomás, billenjen a futómű majd tovább növeljük fékerőt mindezt akár egy másodpercen belül. A vészfékezés is ilyen. Gyakorolni kell! Ha nincs tréning amikor veletek gyakorlunk akkor is 1-2 havonta fékezünk jó párat nagy tempóról állóra. A féknek ettől nem lesz baja. Hidegebb időben is érdemes csinálni mert ilyenkor tanulható, hogy milyen a gumi visszajelzése. Új gumival amikor bekopott kicsit szintén érdemes rápróbálni, mert minden abroncs másként viselkedik. Ebben a cikkben láthatod mit, miért és hogyan érdemes csinálni egy jó fékezésnél.

Végszó

A tudatos vezetés segíthet abban, hogy kivédjük azokat körülményeket amik kiválthatják a pánikreakciókat. Sokaknál látjuk túrákon, hogy csak bambulnak előre. Mereven nézik az aszfaltot ami szerintünk egyrészt nem élvezetes, mivel a túrázás épp arról szól, hogy világot lássunk. Másrészt veszélyes is lehet, hiszen így nem látod a külvilágból érkező ingereket időben. Ezzel szemben méterek, másodpercek telnek el azután, hogy én hátul menve elveszem a gázt, fékezek felkészülve a elöl történő szituációra.

Mint azt már többször említettük, mindenkinél eljön az a szituáció amikor a pánikreakciók fellépnek. Ilyenkor a berögzült, ösztön szintű cselekedetek fognak végrehajtódni. Persze egy ilyen szituációban nincs is idő végiggondolni, hogy mit is kéne csinálni. Egy adott technika elsajátítása a tréningen előszőr a rövid, majd a hosszútávú memóriába tárolódik el a tudat részeként. Ezeket a mozdulatokat a tudat alattiba kell átültetni ami nem megy másként mint mindennapos gyakorlással és folyamatos mentális tréningel.

Ebben a szituban a fék és kerülés, majd a padkán off-roadozás csak reflex volt. A pánik gombot azért erősen megnyomta a furgon. Ezek után az első tudatos cselekedet a padkáról visszatérés volt. (A második meg az, hogy elküldtem melegebb éghajlatra!)

Ahhoz, hogy biztonságosan közlekedhess a hétköznapokban felkészültnek kell lenned. Tudatosan kell motoroznod, és folyamatosan tréningezned kell az agyadat, és az érzékeidet ahhoz, hogy ha egy veszélyes heyzet adódik, gondolkodás nélkül cselekedj a pánikreakciók helyett.

R.R.

(Képek, videók, Rideright, Internet)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük