A Jó Isten az öt érzékszervünk közül talán a látásunkat formálta a legkifinomultabbra, és talán ezt is tartják a legfontosabbnak a motorozás szempontjából. Természetesen az ötből mindegyik fontos a hétköznapokban, és ebből négyet használunk is kedvenc tevékenységünk gyakorlásakor. A chopperesek a nyitott sisakjukkal, néha ötöt is. Ezért kell nekik kevesebbszer megállni amiatt, hogy megéheztek. 🙂
Miért is mondom ezt?
- A kezünkkel a markolaton, az ujjainkkal a fékkaron és a kuplungon, a lábunkkal a lábtartókon, a fenekünkkel az ülésen, tapintjuk a gépünket. Mivel a motorozás nem egy statikus tevékenység, mint az olvasás vagy a sakk. Így az egész testünket arra használjuk, hogy monitorozzuk az alattunk dohogó masina mozgását. Bármi is történik, az egy egész láncreakciót indít el a testünkben. Például állunk egy lámpánál, zöldre vált, kuplung be, egyes, fék elenged, kuplung ki, gáz teker, jobb láb fel, tankot szorítjuk a combokkal. Mind a négy végtagunknak csak egy ilyen egyszerű feladatnál, harmóniában kell lenni, és ez nem működik másként mint, hogy érezzük mikor a kuplung elkezd fogni, és a fenekünk alatt megindul a motor. Mihelyst van lendület, már az apró csúszásokat, dőléseket szintén összehangoltan, gázelvétellel, fékezéssel, kormányzással épp a megfelelő helyzethez igazítva abszolváljuk.
- Maradjunk az iménti példánál. Mikor elindulunk a fülünkre hagyatkozunk. Na nem csak azért, hogy a sportdobból előtörő hangorkánt élvezzük, hanem mert a hallásunk, és annak milyensége igen csak meghatározza az egyensúlyhoz való viszonyunkat. (ajánlom B.Zoli cikkét a témában a füldugókról)
- A látásunk ugyan csak fontos, hisz minden motoros tudja (!?) “Ahova nézel, oda mész”. Tehát ha az autópályán az előtted fékező kamion féklámpáját fixírozod, nagy eséllyel meg tudod nézni az izzó gyártóját, mert lefejeled a platót mint kezdő vakond a kerticsapot. 🙂 Kanyarodásnál szintúgy fontos, hogy hová is nézünk hisz ha a kanyar ívét követjük tekintetükkel, egészen könnyedén szinte magától fordul a motor. Ám ha eltereli valami a figyelmünket, esetleg nem várt szituációba kerülünk, és egy pontot nézünk mereven, úgy a kanyarvétel nagy eséllyel egy kiadós hempergésben végződik.
- Motorozás közben a szaglásunkkal mindent érzünk ami körülöttünk van. A járdán átkelő, szőke lány épp milyen parfümőt szusszantott magára öt perce. A mező illatát egy kellemes nyári napon. Azt, hogyha előttünk egy műszakilag megkérdőjelelezhető jármű halad, vagy akár a kiömlött gázolaj szagát az aszfalton.
Minden ami körülöttünk van információval lát el minket, amit tudatosan vagy tudat alatt, de használunk a közlekedésben. A kulcs az, hogy időben észrevedd a jeleket, és megfelelően reagálj rá.
Vegyünk egy újabb gyakorlati példát:
Haladsz egy főúton, kellemes tavaszi melegben, bár nem haladsz gyorsan, de utolérsz egy három autóból álló kocsisort. Az út enyhén kanyarog, és már épp azon filóznál, hogy kielőzöl a következő egyenesben, de ekkor észreveszel egy furcsa szagot. Majd az úttesten, egy olajcsíkot ahogy kibukkan az előtted lévő kocsi alól. Kisvártatva utolér a kis karavánotok egy teherautót, ami épp az utolsókat nyögi az emelkedőn, félig lehúzódva az út szélére. Akkora a tempókülönbség, hogy a kocsik fékezve kerülnek, és te is egy kis fékkel és a motorod elbillentésével elkerülöd a teherautóval való találkozást. Mi van ha nem figyelsz arra furcsa szagra, az olajra, és kielőzöl? Valószínű, hogy mire eléred az első autót a hármas konvojból, pont a teherautó mellett találkoztok. Mert az első jármű vezetője nem azzal lesz elfoglalva, hogy a tükröt nézze, hisz miért is számítana egy nagy sebességgel előző járműre, hanem épp az előtte rostokoló IFA-t (Ideiglenes Forgalmi Akadályt) próbálja elkerülni. Tipp: Én személy szerint, ha egy kocsisort útolérek, akkor nem az utolsó, azaz az épp előttem lévő autót figyelem, hanem legalább a kettővel előtte lévő mozgását próbálom követni. Ha a közvetlen előtted lévő autót figyeled, kevesebb lesz az az idő ami egy kikerülési manőverre marad. A közted, az autó és az esetleges akadály közötti távolság sokkal kisebb, mint a sorban előbb lévő és a motorod között, így lesz időd felkészülni az esetlegesen számodra nem látható változókra.
De mi van ha csak az előttem lévő fékez?
Az emberi szemnek, és az agynak, van egy csodálatos tulajdonsága. A szem perifériás mezejében történő hirtelen változásokra (pl. féklámpa felvillanás) az agy úgy reagál, hogy a figyelmet átirányítja a változást előidéző helyre. Tehát észre fogod venni ha történik előtted valami. Természetesen nem azt mondtam ezzel, hogy csak azt az egy bizonyos előrébb lévő autót fixírozd, hisz az imént megbeszéltük mit is okoz ha fix ponton tartod a tekinteted.
Ezeket az érzékeket illik és, kell is finomítani! Magadtól is megteszed, csak épp nem is figyelsz rá. Ám amikor tudatosan, kontrollált körülmények között, feszegeted a határaidat, az érzékeid kifinomodnak, és mivel “edzésben” vagy sokkal előbb fogod érzékelni a külvilág adta jeleket. Járj tréningekre, menj minél több féle időjárási körülmény között, figyelj a részletekre, hisz minél több tapasztalattal rendelkezel annál kevesebb meglepetés érhet az utakon.
R.R.
