Ebben a cikkben megnézzük mi is az a szelephézag, és miért is fontos ennek ellenőrzése időközönként. A szelephézag mérése és beállítása kellő jártasságot és szerszámozottságot igényel, ezért talán jobb ha szerelőre bízod a dolgot. Mivel volt gyerekszobám, és mindig is szerettem bütykölni, az évek során felfejlesztettem mind a műhelyem, mint a saját szaktudásomat olyan szintre, hogy otthon is neki tudok állni egy ilyen műtétnek. Mivel pont most jutott el az egyik motorom ahhoz a kilométerhez ahol előírják a szelephézagok ellenőrzésest így kaptam az alkalmon, és úgy gondoltam bemutatom nektek, hogyan is csinálom ezt a gyakorlatban.
A hézag
Az égéstérbe az éghető anyag és a levegő befele, majd elpukkantva kifele a megfelelő szelepeken távozik. A szelepek a hengerfejben szelepfészkekben ülnek fel. A szelepeket az alaphelyzetbe a legtöbb esetben rugók húzzák vissza. Ahhoz, hogy kinyisson a szelep és meginduljon a gázáramlás a vezérműtengelynek le kell nyomnia a szelepet a rugó ellenében. Zárt állásnál a vezérműtengely és a szelep közt található a szelep hézag. Ezt fogjuk mi most szemügyre venni.
Miért van szükség arra a hézagra? A szelepeknek egy bizonyos időben teljesen zárva kell lennie a motor megfelelő működéséhez. A szelephézagot hidegen mérjük, mértékét így határozták meg a mérnökök. A motor járása közben azonban a fém a hő hatására tágul. Amikor reggel beindítod a motort, akkor a blokk és a szelep is hideg. A vékony kis szelepecske sokkal gyorsabban fog melegedni mint a nagy blokk körülötte, így a hézag elkezd fogyni. Ha nincs hézag akkor a szelep elkezd tökéletlenül zárni. Ha tökéletlenül zár a felrobbanó forró gáz, nagy sebességgel távozik a hengerből a szelep mellett de nem a megfelelő időben. Ez csökkenti a motor hatásfokát, továbbá azzal jár, hogy a szelep túlhevül, mivel a szelep fejét, és a szelep szárat sokkal hosszabb ideig éri a forró gáz mint azt erre a mérnökök megtervezték. Ráadásul a szelep nem fekszik fel a hengerfejre sem ahol némi hőt tudna leadni. Szelepünk emiatt tovább tágul a hő hatására. Jobbik esetben csak elég a széle, rosszabb esetben annyira kitágul, hogy beleér a dugattyúba ennek következményeit ugye nem kell ecseteljem.
Jussanak eszedbe a fenti szavak, mielőtt rendes üzemmeleg állapot előtt hajtanád ki az összes lovat a karámból.
A szelephézag hangját nem hallod, ha elkezd fogyni, csak ha már késő.
A másik eset amikor túl nagy a hézag. Ilyenkor a szelep nem nyit ki teljesen, nagyobb a terhelés a szelepen és a vezérmű tengelyen is. Ennek az állapotnak sincs hallható hangja, kimutatni is csak méréssel lehet.
Miért állítódik el a hézag? A szelep visszaül a helyére olyan 2500-3000 szer percenként. Pár billió zárás után, a szelep kicsit már mélyebbre űl vissza és ezért a szár közelebb kerül a főtengely bütykéhez. A szelep szára viszont a sok benyomkodástól rövidül. Hézagoló lapka talán kopik is valamennyit, vezérműtengely normás esetben elhanyagolhatóan. Ha ezek a kopások, anyagváltozások arányban vannak akkor a szelephézag nem változik. Mérnökök erre az ideális állapotra törekednek, normál használat mellett erre is méreteznek. Ellenörzést így is előírnak mivel ezzel csökkenthetik a meghibásodás esélyét, illetve ahány ember annyi féle felhasználási mód, tehát próbálják portékájukat a számunkra minél szélesebb spektrumban használhatóvá tenni.
A szelephézag beállítása
Kétfajta kialakítással lehet találkozni, a lapkás és a csavaros. Első lépés, hogy meg kell várni, hogy a motor kihüljön teljesen. Miután levettük a szelepfedelet, a főtengelyt el kell forgatni a szervízkönyvben megadott pozícióba. A bütykök a tengelyen elfelé néznek a szeleptől. Hengerszámtól és elrendezéstől függően pár főtengelyfordulatra van szükség, hogy minden hézagot meg tudjuk mérni. Hézagmérő segítségével megállapítjuk a hézag mértékét. Ha a hézag nincs a szervíztartományban akkor be kell állítani. Cél a szervíztartomány teteje, nem a közepe. Szelephézag értéke 0.10-0.20 mm nagyjából a szívóoldalon, míg a kipufogónál 0.20-0.30mm környékén van, de a pontos értéket a motorod szervízkönyvében találod.
Csavaros esetén a kontracsavart tartva az állító csavart kell tekerni a célszerszámmal miközben a hézagoló lapka bent van.
Lapkás esetben a lapkát kell cserélni. Új lapka mérete egyenlő régi lapka mérete plusz a mért hézag – cél hézag. A lapkákat érdemes megmérni és nem hinni a ráírt méretnek. A lapka cserénél nagyon kell figyelni, hogy mindent a megfelelő szögben rakjuk vissza. Érdemes összejelölni a dolgokat. Összerakás után körbeforgatni kézzel a főtengelyt párszor hogy minden jól jár-e. Végleges hézagot ellenőrizni.
Műhelydíja a munkának 1-2 óra szokott lenni plusz a bontás, visszaépítés ami megdobja a óraszámot.
Ha nagyon elmásztak a hézag értékek, akkor érdemes hamar 1000-3000 km újra megmérni, hogy az esetleges komolyabb hibát megelőzd.
Jó szerelést,
R.R.
Szervusz Dani !
Együtt motoroztunk 03.23-án és én is várom már a videó összeállítást.
Olvasom a blogban a szelephézag állítást. Csináltál már BMW R1200RT (2012) tipuson is ellenőrzést ?
Magam igyekszem szervízelni a gépem “SERVICE REPAIR MANUAL DVD” alapján, és amit még nem csináltam többek között a szelephézag kontroll. Ha van tapasztalatod e téren kérlek oszd meg velem.
üdv. János
Szervusz János!
Konkrétan RT-t még nem, de semmi különleges nincs vele tudtommal.
Gyertya pipához érdemes beszerezni egy eszközt, hogy könnyen ki lehessen venni, de a többi lépés a szokásos.
Cserénél a lapka nem a szokásos, BMW nél tudsz szerezni és mindenképp cserélj seeger gyürűt.
Amint kész posztoljuk 🙂
Üdv
Dani