A műszaki vizsga megléte, feltételei, mindig is sarkallatos pontja volt közlekedésünknek. Mivel egyikőnk sem rendelkezik elég tapasztalattal a fenti témában így felkértünk egy szakembert, hogy tisztázzon minden olyan kérdést mely felmerülhet egy vizsgabázison.
Alább egy általános tájékoztatót találtok, amely egy sorozat első részét képezi. A későbbiekben kivesézzük a motorkerékpárok farigcsálásának, és a szervek akadékoskodásának feltételrendszerét. 🙂
A címben szereplő két fogalmat, nem nagyon szeretjük így egy mondatban hallani. Hogy miért? A magyarázat rém egyszerű. Manapság mindenhol, és bárhol, minden szakmai cenzúra nélkül olvashatunk, hallhatunk rémtörténeteket. A világhálón a magukat hozzáértőnek kikiáltó „kommentelgetők”, azokra rákontrázó félművelt szakbarbárok megnyilatkozásai miatt belénk ivódott sztereotípiák okozzák ezt az eltorzult képet, a műszaki vizsgáztatásról. Ezekről a bennünk élő hiedelmekről szeretném lerántani a „tévhitekből szőtt” leplet.
Elöljáróban annyit, hogy én magam is több évtizede motorozom, viszem vizsgára a motoromat, de ami a lényeg, hogy műszaki vizsgabiztosként is sok száz motorkerékpár műszaki átvizsgálásán, vizsgáztatásán vagyok túl. Szakirányú közép, és felsőfokú végzettséggel rendelkezem, és a járműipar területén dolgozom idestova 30 éve.
-
A vizsgabiztos:
A vizsgabiztos nem egy mumus, nem gonosz és nem rosszindulatú, legalább is a nemzetközi átlagnál biztos, hogy nem „alávalóbb”, hanem egy olyan személy, aki amikor a munkáját végzi hatósági jogkörrel van felvértezve, és nagyon-nagyon sok műszaki előírásnak, nem beszélve az állandóan változó jogszabályoknak kell, hogy megfeleljen. A vizsgabiztosok tevékenységét folyamatosan figyelik, ellenőrzik a Közlekedési Hatóság ellenőrei. A munkáját, egzisztenciáját, szakmai megbecsülését teszi kockára, ha a tevékenységét nem az előírásoknak megfelelően végzi. De erre még később vissza térünk.
-
A motorkerékpár:
Amennyiben neked egy folyamatosan karbantartott, szervizelt és mindenféle külső, és belső sallangtól mentes a motorod, nincs miért izgulnod. Jó ha tisztában vagy azzal, hogy hol található rajta az alváz és motorszám, illetve az adattábla, ezzel is segítve a vizsgabiztos munkáját. Hiszen nagyon sok gyártó és típus létezik, képtelenség minden járműazonosító helyét megjegyezni. Ez főleg igaz a robogókra, és a teljesen burkolt modellekre. Az sem árt, ha ezek a hatósági jelzések meg vannak tisztítva, úgy mond fotózásra előkészített állapotban vannak. Hidd el, ez egy nagyon jó belépő a továbbiakhoz.
-
A műszaki vizsga menete, szempontok.
Egy viszonylag gyorsan 30-40 perc alatt elvégezhető hatósági átvizsgálásról, adategyeztetésről, azonosításról, műszaki megvizsgálásról, szemrevételezésről, fékhatás mérésről, világítás ellenőrzésről, szükség esetén további joghatályos mérések, ellenőrzések folyamatáról beszélhetünk.
- Adategyeztetés: A jármű tulajdonosa, üzembentartója, vagy ezek írásos meghatalmazottja állíthatja vizsgára a járművet. A KGF biztosításról, illetve annak befizetéséről kell, egy a vizsga napján még érvényes igazolás. Fontos, hogy a személyi okmányaidat se felejtsd otthon, hiszen ezzel igazolod magadat.
- Azonosítás: Ekkor történik meg a jármű, és a forgalmi engedély adatainak összehasonlítása, a hatósági jelzések (alvázszám, adattábla, motorszám, rendszám) illetve a teljes jármű „körbe” fényképezése, az aktuális kilométeróra állással egyetemben.
- Műszaki vizsgálat, szemrevételezés: Ez a folyamat magában foglalja a motorkerékpárod minden olyan szerkezeti egységének a vizsgálatát, amely kihatással van a közlekedés biztonságra, és befolyással bír a környezetvédelemre. Legyen itt szó a világításról, a gumik állapotáról, méretéről, fékekről, fékalkatrészekről, csövekről, olaj esetleg hűtővíz szivárgásról, a komplett hajtásláncról, kormány akadálymentes elfordulásáról, a kormánycsapágy lógásáról, a bowdenek, vezetékek szabad mozgásáról, illetve ezek szükséges rögzítettségéről. A kipufogókról, felfüggesztésről, teleszkópokról, rugózásról, tükrökről, lábtartókról, utaskapaszkodókról, keréktárcsákról, biztonsági és egyéb (ABS, CHECK) egységek működő képességéről, kiegészítőkről, ezen alkatrészek meglétéről, méretéről, jóváhagyottságáról, funkcionális működéséről. Ami elő van írva gyári, vagy kötelező tartozékként, annak meg és fel kell szerelve lennie, és működnie kell! Ami nem gyári, vagy utólagos arról minden esetben műbizonylat, jóváhagyás, illetve a beavatkozás mértékétől függően átalakítási engedély szükséges.
- Fékhatás mérés: Ennek vizsgálata egy kalibrált próbapadon történik, amely két-két lépésből áll. Először megmérjük az első kerekek lefékezettségét (blokkolást), majd a mérési program akár több lépcsőben is elosztva vizsgálja a fékerő ingadozását (féktárcsa, fékdob ütését). Ennek maximális értéke, 30%- nál nem lehet nagyobb. Majd ugyan ezt a folyamatot megismételjük a hátsó kerekeknél is.
- Világítás ellenőrzés: Azon felül, hogy szemrevételezéssel már meg lett vizsgálva, a világító berendezések funkcionális működése, és elhelyezkedése, helyes darabszáma, a jóváhagyáson felül, a fényszóró helyes beállítását, fényerejét is ellenőrizni kell, egy szintén erre a célra szolgáló kalibrált műszerrel.
- Kipufogó: Amennyiben a vizsgabiztos hangosnak ítéli meg, vagy átalakítás nyomait véli felfedezni, (szaknyelven 🙂 ki van herélve) az amúgy eredeti gyárinak látszó kipufogón, zajszint (dB) mérést kell végeznie. A gyári kipufogó maximális decibel értékét megtalálod a motorkerékpár adattábláján.
Ha, minden rendben műszakilag, és megfelelt a vonatkozó előírásoknak, rendeleteknek máris megkapod az ALKALMAS minősítést újabb 2-évre.
Viszont mi motorosok nem elégszünk meg azzal amink van, folyamatosan építgetjük, szépítgetjük, átalakítjuk a motorjainkat. A következő részekben ezeket a valós vagy vélt problémákat fogjuk boncolgatni, kivesézni, hogy a lehető legkisebb támadási felületnek legyünk kitéve mind a műszaki vizsga, mind a közúti ellenőrzés alkalmával.
Vándor Róbert R.R.
