A helyes ívválasztás!

Kanyarok annyifélék lehetnek, de igazából egy könnyed dallamra járnak, amit a csajod/pasid is duruzsolhatna neked: Kint-Bent-Kint és újra 🙂

Na jó, ez jól hangzik és akkor mi a nagy izgulás mégis a kanyarodáson?! Akkor nézzük mit is jelent a Kint-Bent-Kint. Fékezős post majd jobban kifejti, hogy hogyan is érjük el a kanyar bejárati sebességet, most egyenlőre feltételezzük azt, hogy akkora sebességgel érkezel a kanyarba amivel kényelmesen be tudod venni, illetve meg tudsz állni addig amíg belátsz a kanyarba, mert hát ugye vakon vezetni elég rizikós közúton. “Eltűnési pont” az, ahol már nem látjuk az utat magunk előtt. Figyelmünk nagy részét erre a pontra fókuszáljuk, mert oda fogunk menni.

Kint

Kanyart mindig külső íven kezdjük meg. Balos kanyart jobb szélről, jobbost meg balról a felező vonaltól. A kanyar megközelítésénél már a megfelelő oldalra húzódunk a féktáv előtt.

Balos kanyar

Mivel közút, a “széle” az útnak nem jelenti a legeslegszélét, mert az általában koszos, darabos, hibás. Illetve, itt hozzátenném, hogy így van a legnagyobb távolság a kocsitól/ busztól ami át fog lógni a mi sávunkba.
Ha nem a szélén voltunk a sávnak még a kanyar ívének ellentétes korrekcióra szorulunk amitől persze lehet nagyon szűk a kanyar.

Jobbos kanyar

Felező vonalhoz annyira húzódjunk ki, amennyire belátunk a kanyarba és a szembe átlógó járműre fel tudunk készülni, el tudjuk kerülni az átlógókat.
Ennek az a magyarázata, hogy így van a legnagyobb belátásunk a kanyarba, így toljuk ki az eltűnési pontot távolabbra. Nem versenypályán vagyunk, ezért a kanyar kijárat simán lehet takarásban, de tudod mi van ott, milyen a burkolat?!

Nézzünk egy példát, ahol nem látni be a kanyarba. Képek ugyanott készültek, csak a külső vagy a belső szélén az útnak. Első képpáron még messze vagyunk a kanyartól, a differencia csak olyan 10-12 méter. Második képpár már a kanyar ívének kezdetén készült, remélem érződik a különbség.

Megközelítés belső íven	Megközelítés külső íven
Kanyar bejárat belső íven	Kanyar bejárat külső íven

​Minél több információ áll a rendelkezésünkre, annál jobb döntést tudunk meghozni. Külső íven gyakorta előfordulnak akadályok, gyalogos, biciklista, kőtörmelék, alkatrész vagy csak egy Zerge ami épp legel. 🙂 Azt ugye nem fejeltettük el, hogy, ha a féktáv vége a belátható pont mögött van az probléma! Ilyen kanyarban a belső ív addig jobb, míg azt el tudod könnyedén hagyni beleszámolva, hogy a szembejövő tényleg szembe jön, szó szerint. Középen menni  sajnos fél megoldás, sok esetben nem ad akkora belátást mint a belső ív.

Jobbos kanyarnál persze a felezőnél vagyunk, ott figyelni kell az átlógókra/ ív levágókra. Ezért, ha olyan a kanyar vagy be kell lesni azzal, hogy akár átlóg a szembe sávba, illetve felkészülsz, hogy jönnek a sávodban… igen, van ilyen csak nem tudom mi lett volna ha kocsival, nyerges vontatóval jövök?!
( Szemfülesek észrevették a képeken fentebb, hogy a túloldalon a fehér oszlopokat a külső ívről csak a kanyarban látjuk, míg a belsőről már a kanyar előtt is )

Fordulási pontot már úgy érjük el, hogy gáz rajta van, fék elengedve. Tekintet az ívet, eltűnési pontot és az úthibákat fürkészik.

Bent

Na ne olyan hevesen! Motoros esések nagy százaléka kanyarban történik és sokszor azért, mert rossz ívben mentek és “nem adta ki”. Belső pontja a kanyarnál nem tudjuk hol van, ha nem látjuk be a teljes kanyart. Akkor minek is nem végig a külső íven megyünk? Először is, mert nem vagyunk két nyomon haladók és, mert móka, harmadrészt biztosabb. Az út teljes szélességét ( sávunk ) kihasználva nagyobb íven tudunk menni, ami igazából azonos sebességgel biztonságosabb. Belső pontját akkor tudjuk, ha látjuk a kijáratot, ekkor lehet borítani a belső ív felé jobban illetve rátekerni a gázt. Ha csak gondolod a belső pontot akkor egy jó kis változó ívű kanyar csúnyán megviccelhet ( “Jó” magyar utakon nem ritka ). Alábbi ábra szemlélteti a különbséget a korai és kősőí belső pontok közt.

Keiht Code könyvében is megmutatja, hogy a technika pályán még gyorsabb kanyart lehet venni így. Ez abból adódik hogy a kijárati ív rész hosszabb és nagyobb gázon lehet kigyorsítani, illetve a kanyar előtti út is hosszabb mivel később kezdünk kanyarodni.

Kint

Ennek a pontnak tényleg nincs sok lényege, igazából akkor van vége a kanyarnak amikor már felegyenesedik a motor. Felegyenesedésben a gáz hozzáadása jön a segítségünkre. Ezt érdemes megjegyezni, mert minden szituációban gáz hozzáadás felegyenesíti a motor illetve kiegyenesíti az ívet. Tehát, ha még nem látod a kanyar végét és kezdesz mahinálni a gázzal úgy jó eséllyel a másik sávban, vagy az árokban találod magad.

Tipikus okok a rossz ív választására

Egyik leggyakoribb dolog amire vissza lehet vezetni az a félelem, hogy nem fogod tudni bevenni a kanyart és ezért túl hamar elkezdesz kanyarodni. Ez általában oda vezet, hogy túl hamar eléred a bentet, ami egy visszafordítóban további félelmet fog kelteni benned. Fordulásnál a csökkenő sebesség szűkíti az ívet, dölésszög szintén csökkenti a sebességet minimálisan. Átlógó autóra is jobban kell figyelni és nehezebb lereagálni. Mivel szűkebb íven mész bent a sebesség többnek tűnik mintha egy jó 1-1.5m nagyobb íven mennél.

Alábbi példában kolléga kicsit elmérte a kanyart. Érdemes megnézni hozzá képest az én pozíciómat. Utassal főleg érdemes a szélesebb íven menni.

Rossz helyen kezded	Rossz helyen kötsz ki

Kanyar kombinációk

Igazából fontos megjegyezni, hogy egy kombinált S kanyarban az S mindkét darabját rendesen végig kell csinálni. Ilyenkor kimondottan fontos, hogy ne kezdjük túl korán az első kanyart, mert abból lehet, hogy a másodikban gondok lesznek. Szűk S kanyaroknál a bent már lehet a következő kanyar kintje, ennek a felismeréséhez fontos, hogy késői érintési/belső pontot vegyünk.

Emberünk bemutatja, hogy hova vezet ha elkapkodjuk a második kanyart:

Gyorsan történnek az események, az utolsó kanyart belső íven kezdte meg emberünk és cserébe a kigyorsítást is elkezdte ettől megijed, hogy nem adja ki a kanyart és kiegyenesítette.

GázGázGáz

A gázkezelés a legfontosabb eleme a biztonságos és élvezetes kanyarvételnek. A kanyart megfelelő sebességgel megközelítve egy állásban tartott gázzal fordulunk! Ilyenkor fut a motor a legsimábban. Ha elkezded tekerni a gázt a kanyar közepén a motor felegyenesedik és nem ugyanabban az ívben folytatja útját, hanem elindul a kanyar külső íve felé. Ha elzárod a gázt, a megszűnő nyomaték hatására a motor a kanyar belső íve felé kezd fordulni. Érdemes ezt olyan helyen gyakorolni amit ismersz, esetleg egy parkolóban, ahol bőven van hely arra hogy bátran elkottázhasd. Persze van olyan kanyar amiben végig zárva a gáz, vagy ép gyorsítasz benne. Gázt használhatod kormányzásra, de ez alapvetően haladó technika. Fékezni lehet a fordulási pont utánig is, de ehhez már nagyon finom fék, és gáz kezelésnek kell lennie a kezedben. Utcán ha nem tudsz sebességet tartó gázzal fordulni akkor valószínű túl gyorsan érkezel a kanyarba. Amíg az ív nem tökéletes mindig addig ez a célravezető technika.

Összefoglaló

Tehát a folyamat a következő:

1. A kanyar felé tartva fékezünk. Úgy választjuk meg a bemeneti sebességet, hogy már ne kelljen korrigálni.
2. Eközben, elötte igyekszünk a sávunk kanyarívvel átellenes harmadába áttérni, hogy minél messzebbre lássunk be a kanyarba. (KINT)
3. Folyamatos, tartott gázzal megkezdjük a fordulást.
4. Igyekszünk behúzódni a sávunk kanyar íve felé eső belső harmadába. (BENT)
5. Amint látjuk a kanyar kijáratát finoman elkezdünk gyorsítani. (KINT)

Ugye milyen egyszerű? Gyakorolj! 🙂 Figyeld meg a kanyarvételed a következő motorozáskor.

Várd a következő posztokat, amiben a fékezést, gázkezelést, testtartást is kivesézzük.

Referenciák

R.R: